japán nyelv

Cikkek, érdekességek a japán nyelvvel és nyelvtanulással kapcsolatban.

Már kapható a legfrisebb, 2015-ös kiadású Japán-magyar nagyszótár!

A szótár az eddigi legnagyobb terjedelmű és legmélyebben kidolgozott szótár 39.845 szócikkben a címszavakon kívül 24.001 összetételt, 16.895 szókapcsolatot, 431 közmondást mutat be 49.894 szabad példa segítségével, 147.305 magyar megfelelőt nyújtva. A szótár a japán nyelv mai állapotát tükrözi. Sztenderd nyelvváltozat szókészlete, a társalgási nyelv, a szaknyelvek alapvető szóanyag és a szleng közismert fordulatai is szerepelnek benne.  A használót bőséges példaanyag segíti a szavak és kifejezések használatának megértésben. A címszavak a japán kanaírás rendjében fordulnak elő hiragana és katakana írással, ezt megfelelő kandzsi(k) követi(k). A nagyszótár átlátható formában tartalmazza az egyes szavakhoz és kifejezésekhez tartozó grammatikai információt is, ehhez először teremti meg magyarul a japán szófaji rendszer  terminológiáját. A kötetet részletes nyelvtani összefoglaló egészíti ki.

A szótár kedvezményes ára diákok részére 2015. október 31-ig 7.000 Ft.

Japan_magyar_nagyszotar  Japan_magyar_nagyszotar2

アンパンマンマーチ

Lássunk még egy népszerű, mindenki által ismert dalt Japánból. Az Anpanman egy iszonyú régi könyv- és rajzfilmsorozat: Janasze Takasi az első gyerekkönyvet még 1968-ban írta, a rajzfilmek pedig 1988 óta mennek, és egyelőre nem látszik, hogy abba akarnák hagyni. A sorozat 2009-ben Guiness-rekorder lett, mint amelyikben a legtöbb karakter fordul elő (az első 980 tévéepizódban és az első 20 filmben összesen 1768!). Anpanman a nevét a feje helyén található anpan sütiről kapta, és a barátai is mindenféle ételfejűek (shokupan, normál kenyér, curry pan, currys zsemle, meronpan, dinnyés(!) cipó), de ez szemlátomást nem zavarja őket abban, hogy évtizedek óta háborítatlanul űzzék a gonoszt.

A sorozat főcímdalául is szolgáló Anpanman-indulót (Anpanman no mácsi) egy Dorímingu (az hát, Dreaming) nevű formáció, Terada Csijo és Kajo énekli (persze, hogy ikrek). És akkor a YouTube-link (ki tudja, hogy mik valójában a videóban a fákon azok a virágnak látszó, rózsaszín spirál belsejű dolgok?):

http://www.youtube.com/watch?v=BUGh-7Y5kZA

és a dal szövege:

アンパンマンのマーチ

作詞:やなせたかし/作曲:三木たかし/編曲:大谷和夫/
歌:ドリーミング

そうだ うれしいんだ
生きる よろこび
たとえ胸の傷がいたんでも

なんのために生まれて
なにをして生きるのか
こたえられないなんて
そんなのは いやだ!
今を生きる ことで
熱い こころ 燃える
だから 君は いくんだ
ほほえんで
そうだ うれしいんだ
生きる よろこび
たとえ 胸の傷がいたんでも
ああ アンパンマン
やさしい 君は
行け!みんなの夢 まもるため

なにが君の しあわせ
なにをして よろこぶ
わからないまま おわる
そんなのは いやだ!
忘れないで 夢を
こぼさないで 涙
だから 君は とぶんだ
どこまでも
そうだ おそれないで
みんなのために
愛と 勇気だけが ともだちさ
ああ アンパンマン
やさしい 君は
行け!みんなの夢 まもるため

時は はやく すぎる
光る星は 消える
だから 君は いくんだ
ほほえんで
そうだ うれしいんだ
生きる よろこび
たとえ どんな 敵が あいてでも
ああ アンパンマン
やさしい 君は
行け!みんなの夢 まもるため

犬のおまわりさん

Sokan panaszkodnak, hogy könyvből még csak-csak meg tudnának tanulni sokmindent, szavakat, nyelvtant, de a legjobban az hiányzik, hogy valódi japán szöveget hallgathassanak (ma már ez sem olyan rémisztően nehéz, hála az Internetnek), és a kiejtést gyakorolhassák.

Mindenkinek megvan a saját jó kis módszere, nekem – amíg nem tudtam sűrűn anyanyelviekkel beszélgetni – az angol és japán nyelvnél is rengeteget segített az éneklés. Ugyanis lehet akármennyire okos meg ügyes valaki, a kiejtést a tényleges kiejtésen kívül máshogy nem nagyon lehet gyakorolni, és összesen annyit lehet rajta javítani, hogy akkor már ne legyen olyan irtózatosan unalmas, mint a hagyományos nyelvórák ismételgetős gyakorlatai. Énekelni viszont lehet a fürdőszobában, az erdőben, motoron… igazából a postán sorbanállva is lehet, ha elég jó műsort adunk, még meg is lehet belőle gazdagodni, ha felfedezi az embert a tévé.

Mindenesetre íme egy rettentő egyszerű dal… gyermekdal, szóval lehet, hogy páran fintorognak majd, hogy túl egyszerű (nekik keresünk majd japán rap-et), de Japánban szinte mindenki ismeri és rettenetesen fülbemászó. Az a címe, hogy Inu no o-mawari-san, azaz Kutya rendőr úr, és kicsit utánaolvastam, hogy na ez vajon milyen rajzfilmből származik, de nem. Egy Ónaka Megumi (大中恩) nevű bácsi írta (nem lány, nem a szokásos 恵 a nevében a Megumi), és egy Szató Josimi (佐藤義美) nevű néni énekelte először, 1960 októberében, egy Csairudobukku (igen, Childbook) nevű programban. De ahol a dal igazán híres lett, az NHK 1961-es うたのえほん (Uta no ehon, Képes daloskönyv) nevű gyerekprogramja volt.

Íme, egy link a dalra a YouTube-on:

http://www.youtube.com/watch?v=BrqVkdGHJZs

És tessék a dal szövege, csupa hiraganával. A nyan-nyan a síró macska nyávogása, a van-van ugye a vau-vau japánul. A többi megy, ugye?

まいごのまいごの こねこちゃん
あなたのおうちは どこですか
おうちをきいても わからない
なまえをきいても わからない
にゃんにゃん にゃにゃん
にゃんにゃん にゃにゃん
ないてばかりいる こねこちゃん
いぬのおまわりさん
こまってしまって
わんわん わわん
わんわん わわん

まいごのまいごの こねこちゃん
このこのおうちは どこですか
からすにきいても わからない
すずめにきいても わからない
にゃんにゃん にゃにゃん
にゃんにゃん にゃにゃん
ないてばかりいる こねこちゃん
いぬのおまわりさん
こまってしまって
わんわん わわん
わんわん わわん

Hé világosság, legyél!

A japán nyelvben igazából nincsen egyes szám harmadik személyű felszólítás (se egyes szám első és a többes megfelelőik sem). Így aztán a Biblia fordításakor kicsit bajban is voltak a “Legyen világosság!” fordításával, és jobb híján a címben látható megoldás született (hikari yo, are). Mára, mivel ez a yo megszólításként kicsit archaikus, a friss fordításokban elhagyták és maradt a Hikari, are (tkp. “Legyél, világosság!”)…

Szótárazás japánul

Hogyan keresi ki az ember a japán szavakat, vagy ami még szörnyűbbnek tűnik, az ismeretlen kandzsikat a japán szótárakból?

Az első fele egyszerű: az angol-japán szótárokat természetesen latin betű alapján, a japán-angol szótárat meg mondjuk godzsú-onzu (50 szótagjel) olvasat alapján sorba lehet tenni. Az igazi kihívás az, hogyan lehet megtalálni egy ismeretlen kandzsit, kínai írásjegyet.

Modern villanyszótárnál borzasztó egyszerű, mert mostanra szinte mindben van kézírásfelismerés. Érdekes ugyanakkor, hogy a Microsoft saját váltóprogramjához (Input Method Editor, IME) tartozó kézírásfelismerő sokkal-sokkal toleránsabb a fehér ember ügyetlen össze-vissza rajzolására, mint a japán villanyszótárak, amelyek azért elvárnak bizonyos kandzsirajzolási alapismereteket (mondjuk cserébe sokkal több találatot is jelenít meg, aztán lehet keresgélni). Ugyanakkor meg a ellenőrzött, kipróbált tény, hogy a Sharp felsőkategóriás szótárja a szokásos japán kézírásos összevonásokat/rövidítéseket szemrebbenés nélkül felismeri.

Kézírásfelismerés híján marad a régi módszer, a kandzsi ún. gyökök alapján kikeresése. Azt csak az egészen naivak gondolhatják, hogy az első látásra egyformán kusza kandzsik írásában nincs valamiféle rendszer. Szó, ami szó, így is kis híján meg lehet tőle bolondulni (nem véletlenül születtek olyan könyvek és szótárak, amelyek különféle mnemotechnikai trükkökkel próbálják segíteni a megjegyzést, mint James Heisig Megjegyezhető kandzsik c. könyve, vagy Kós Péter kandzsiszótára, de alapvetően a kandzsik túlnyomó része két-három kisebb darabból áll. A leggyakoribb a bal- és jobboldali elemből álló, amelyikben a bal résznek általában a jelentéshez van köze, a jobb oldalinak meg a kiejtéshez. Ez a durva általánosítás persze sokkal inkább igaz a kínai nyelv sok-sok ezer írásjegyére, mint a Japánban mostanra használt mintegy 2000 “mindennapos” kandzsira: a 2000-ből kivették például rengeteg fa meg hal kandzsiját, amelyek mind úgy néztek ki, hogy a bal fele a fa (vagy hal) gyök volt, a jobb fele meg valami teljesen más. Halból egyedül a “bálna” maradt meg, “hal” + “főváros”, fából azért több van, itt egy példa, a fenyő kandzsija: 松. Ennek a bal fele a fa: 木. Nehezítésképpen nem minden gyök néz ki pont úgy, mint az eredeti írásjegy, például a szív: 心 gyökként tud kinézni így is, csak laposan (alul), de bal oldalon általában már ilyen furcsa háromvonásos formát ölt: 悩

Na, ha megvan a gyök, akkor elvileg ki tudjuk keresni (az egyszerűség kedvéért vonás szerint vannak csoportosítva, tehát a fenti “fenyő” esetében ugye ez egy négyvonásos gyök, a “fa”). Utána pedig úgy folytatódik a keresés, hogy megszámoljuk, hány vonás van még a gyökön kívül (vagy azzal együtt, szótárja válogatja, a jelen esetben ugye még plusz négy), és akkor most már a “fa” gyöknél kikeressük a “fa+4 vonás” kandzsik közül a kívántat. Ideális esetben nincs sok ilyen, mondjuk pont fa + 4 vonásból a Microsoft IME feldob 45-öt (ez nem mind a 2000 kandzsi része, sőt, viszont nem is az összes létező, csak amit a kódtáblába bevettek).