Hakuba

Ebben a rovatunkban időről-időre szeretnénk bemutatni kicsit érdekesebb, szebb, figyelemre méltóbb japán tájakat. Szerepelni fognak természetesen a híresebb turistalátványosságok is, de a sorozatot egy kevésbé ismert, eldugottabb hellyel indítanánk. 

Read More

白馬

Hakuba (térkép)
(Nagano, Japán)

 

Japánban az a nagyszerű, hogy ha egy kicsit is népszerűbb helyre téved el az ember, akkor ott mindennek egyforma neve van. Hakuba például az Északi Japán-Alpok talán legismertebb kirándulóhelye, úgyhogy van itt Hakuba nevű hegyvonulat, Hakuba nevű hegy (meg még egy Sirauma is, ami pontosan ugyanaz a két írásjegy, csak japános olvasattal), Hakuba nevű tó, Hakuba nevű falu, vendéglő, cukrászda, taxi, pacsinko-bár, meg ki tudja még mi. Hakuba masszázsszalon viszont nincs, mert az az egész Naganóban be van tiltva – pont a turisták miatt.

A Japán-Alpok nagyjából három részre osztható: délre, Kiszo vidéke a Déli-Alpok; jómagam nagyjából a Középső-Alpok északi részén, Macumotóban laktam; és alig hatvan kilométer ide az Északi-Alpok — Ómacsi, Hakuba és Otari.

Ez utóbbi kettőt nem érdemes középiskolás atlaszban keresni, mert pár ezres falvak — ám mind télen, mind nyáron turisták ezrei nyüzsögnek errefelé.

Hakuba nyáron hegymászó-, télen síparadicsom. Igazán gyilkos meredélyek, visszahajló, tízes nehézségű sziklák itt nincsenek, és háromezren még a levegő se ritkább — ám a Pilisi Parkerdőgazdaság gondosan ápolt ösvényeihez szokottak alighanem ugyancsak meglepődnének, mi számít itt turistaútnak.

Az egész Japán-szigetek lényegében egy tengerbe süllyedt fiatal lánchegység. Ennek megfelelően:

1. nincsen igazán komoly mennyiségű talaj a sziklákon, ha véletlenül van is, pillanatok alatt leviszi az eső meg a szél;

2. a Bükkhöz szokottaknak egészen fantasztikusan meredekek bírnak itt lenni a hegyek.

Turistaútnak leginkább a sziklahalom legkevésbé járhatatlan részét nevezik.

A téli Hakuba, egész pontosan Happó One (így, ahogy le van írva, nem pedig “Happó 1”) pedig egyszerűen a “síelés Mekkája” névre hallgat (a szerkesztőség egy emberként zokog fel*). Köszönheti ezt kellemes, még éppen nem túl lehetetlen lejtőinek, annak, hogy közel van a faluhoz, és annak, hogy a szokásos síliftekkel ellentétben itt egy kétkilométeres kötélvasút (magyarul cable car, japánul kéburu ká) is mûködik, amelyik 8 perc alatt majd egy kilométerrel feljebb rántja az embert. Onnan lecsúszni még a gyakorlottaknak is vagy tíz-tizenöt perc. (Nekem akkoriban, tízegynéhány éve sokkal-sokkal több volt. )

Nem Happó One az egyetlen sípálya itt a környéken. Hakuba falu négykilométeres környezetében akad csak nyolc. A turistadezinformációs irodákban ingyen osztogatott könyvecske pedig negyvenkettőt (!) sorol fel az Ómacsi-Otari közötti, mintegy húszkilométeres távolságon.

Japánban megszámlálhatatlanul sok fantasztikus hely van, ahová érdemes ellátogatni. Ha viszont arról kérdezünk meg találomra tíz japánt, hogy hol a legjobb lakni, hét-nyolc azt fogja válaszolni, hogy Naganóban. Talán igazuk lehet…

* A japán ingatlanos (és turisztikai) szakemberek utolérhetetlenül fantáziadús névadási szokásairól itt olvashatsz bővebben

– shirokuma –

Facebook Twitter Email

Vélemény, hozzászólás?