Amikor Japán szép tájait mutogatják, folyton Kiotó, Nara, és egyébként is, általában Honsú szigetének különböző helyeiről esik szó. Kiránduljunk most át azon a bizonyos nagy Szeto-hídon, és ismerkedjünk meg Sikoku egyik legszebb tájképi kertjével. 3…2…1…
栗林公園
Ricurin-park
(Takamacu, Sikoku, Japán)
Mit csinál egy japán abban a maradék kis időben, amikor éppen nem dolgozza halálra magát, és nem eccsi mangá-t (erotikus képregényt) olvas a zsúfolásig telt metrón vagy vonaton? Mit csinál egy Japánban állomásozó magyar, ha éppen a megszokottnál több nyári szünet zúdult a nyakába?
A Ricurin-parkról leggyakrabban látható kép: a déli tó (Nanko) az Engecu-híddal, háttérben a Kikugecu-tei teaház
Utazik. Aki teheti, külföldre, lévén Japán a világ egyik legdrágább országa; akinek muszáj, haza a szülőkhöz, a maradék kevés (tényleg kevés!) meg az országon belül. Ki repülővel, ki sinkanszen-nel, ki ekével, ki kalapáccsal, ki tollal… smucig magyar biciklivel, meg kedvezményes vonatjegyekkel. Minél messzebb.
Sikoku, a négy fő japán sziget talán legkevésbé ismertebbike (ide nem dobtak atombombát, nincs határvita az oroszokkal, satöbbi) japán viszonylatban ugyancsak vidé
knek számít. Téved azonban, aki azt gondolja, hogy valami isten háta mögötti, elmaradott környék. A Sikokut Honsúval összekötő Szeto-híd megépülte (1988) óta gazdaságilag teljesen behozta a lemaradását a környék, sőt, a legtöbb tekintetben sokkal kellemesebb létfeltételeket biztosít, mint a Tokiótól Ószakáig egybefüggő városrettenet. Átgondoltabban tervezettek, szellősebbek itt a városok, szélesebbek az utak — és igen, sűrűbben jön a tájfun. Nem hömpölyögnek viszont végeláthatatlan folyamban a turisták, mint Kiotóban vagy Hiroshimában, és a hegyek sem olyan borzasztó magasak. No és a Sikokut Honsútól elválasztó Szeto-beltenger Japán legszebb helyeinek egyike.
Takamacu egy meglehetősen nagyra nőtt kikötőváros Sikoku északi részén. (Sehol nincs persze egy Fukuoka, vagy egy Yokohama méretű ömlenyhez képest.) Takamacu leghíresebb parkja, a Ricurin-park (Gesztenyeliget-park) egészen biztos, hogy legalább elődöntős a “Japán legszebb parkja” versenyben, legalábbis a “sétakert”-kategóriában. Bizony, nemcsak egyféle japán kert létezik, és az sem igaz, hogy minden japán kert icipici. Valóban akadnak kertek, nem is kevés, amelyeket kifejezetten arra szántak, hogy az ember leüljön mellettük, gyönyörködjön a szépségében, meditáljon, ha akar, töprengjen a világ múlandóságán — mindenesetre ne mászkálja össze a kertet.
Talán a legismertebb példa az ilyen kertre a kiotói Rjóan-templom (Rjóandzsi) kőkertje, a 15 kövével, amelyekből sehonnét sem lehet egyszerre tizennégynél többet látni. Akadnak azonban kertek, amelyeket kifejezetten arra terveztek, hogy az ember sétáljon bennük, és sokkal nagyobbak is. Ilyen például a Margitsziget, a yokohamai Szankeien, és ilyen a Ricurin-park is.
Eltart egy darabig egy 750 ezer négyzetméteres (75 hektáros) parkot kialakítani. A Ricurin-park esetében mindössze száz évet vett igénybe, hogy a park elnyerje mai formáját. Az építést Ikoma Takatosi, Szanuki ura kezdte meg mintegy 370 éve. Macudaira Jorisige, Takamacu első ura folytatta, de csak az ötödik Takamacu-lord, Macudaira Joritaka fejezte be. 228 további évig (a Meidzsi-restaurációig) a park villaként szolgált a Macudaira-család 11 tagjának.
A park hátterében, a nyugati oldalon a Siun-hegy (Ibolyafelhő-hegy) magasodik. Két fő részre, a déli kertre (Nantei) és az északi kertre (Hokutei) oszlik a park; gondosan válogatott sziklái, aprólékos munkával kialakított kertjei a kora-közép Edo-kor kedvelt sétaparkjait idézik.
Hat fő tó és 13 mesterséges domb köré épül a kert. Leggyakrabban alighanem a déli kert déli taváról (Nanko), az azon átívelő Engecu-hídról, és a háttérben megbúvó Kikugecu-tei teaházról készítenek képet a turisták. Ám ha valaki rászán egy órát a déli kert felderítésére, elsőre egyáltalán nem is látszó, további apró hidak, tavak, ligetek és kertek tárulnak fel.
Jóval nyíltabb, modernebb külsőt nyújt az északi kert. Két fő tava a lótuszvirágokkal teli Fujoso-ike, és a hajdnában kacsavadászatokra használt Gunocsi-ike. Érdekes kontrasztot képez a nyílt stílusú északi kert és a sokkal finomabban, zártabban kialakított déli kert.
Hosszan lehetne még ékes szavakkal ecsetelni a kert szépségét; de talán sokkal egyszerűbb néhány képen bemutatni azt. Búcsúzóul pedig csak annyit: ne gondoljuk, hogy Japán csak Tokióból áll. Nevenincs falvak rejtik Japán legszebb helyeinek nagy részét. Ha valaki eljuthat Japánba, érdemes venni a fáradságot, és mennél messzebb szökni a fővárostól.
– shirokuma –
Közzétéve: 2011. február 18. péntek
Sikoku, a négy fő japán sziget talán legkevésbé ismertebbike (ide nem dobtak atombombát, nincs határvita az oroszokkal, satöbbi) japán viszonylatban ugyancsak vidé
Vélemény, hozzászólás?
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.