Szeto-óhasi

Közzétéve: 2011. január 28. péntek

瀬戸大橋

Szeto-óhasi (Szeto Nagy Híd)
(Kodzsima-Szakaide, Honsú-Sikoku, Japán)

Réges-régi álma a japánoknak, hogy az összes szigetük úttal, híddal, vasúttal össze legyen kötve. Elsőként Honsú és Kjúsú között született kapcsolat (e kettő van a legközelebb egymáshoz): 1942-ben megépült egy tenger alatti vasúti alagút.

A Szeto-beltenger által elválasztott Honsú és Sikoku összekötésére már több, mint 100 évvel ezelőtt született javaslat. A Szeto-beltenger csendes, nyugodt, kényelmesen hajózható, virágzott is rajta mindig a halászat és a hajózás — ám az iparosodás felgyorsultával Sikoku egyre jobban kezdett lemaradni Honsútól. Végül 1969-ben döntött úgy a kormány, hogy kialakít három utat a két sziget között a kiegyensúlyozott fejlődés érdekében.

Egyelőre csak egy van készen a tervezett három útvonalból: a Szeto-óhasi, azaz a Szeto Nagy Híd a honsúi Kojimát köti össze a shikokui Sakaidével. A másik két híd építése is folyik; eredetileg 1999-re lettek volna készen, ám mivel a Szeto-híd nem bizonyult a várakozásoknak megfelelően nyereségesnek, egy kicsit lelassult az építkezés.

1978 októberében kezdődött meg a Szeto-híd építése és 9 éven át tartott. Rongyos 1,12 billió yenbe került. Igazából nem egy híd, hanem tíz – különféle típusú -, sőt, még egy alagút is. Összesen 9367 m hosszú, ebből a leghosszabb átívelt távolság 1100 méter, a legmagasabb pillér pedig 194 méter. A japán közlekedési viszonyok ismeretében ugyancsak nagy hangsúlyt fektettek a vonatközlekedés biztosítására. Ez volt az első híd a világon, amelyen egyaránt mehetnek nehéz (1400 tonnás) és nagysebességű (160 km/h) vonatszerelvények.

8-as erősségű földrengéseket még kibír (a Földön 8.6-os a gyakorlatilag előfordulható legnagyobb), és szelet is 66 m/s sebességig (50 m/s már leemeli a gyengébb háztetőket). Az autópálya a tetején van, a vonatok egy szinttel lejjebb mennek. Mókás, hogy az autók legfeljebb 80 km/h-val mehetnek rajta, vonatok viszont akár 160 km/h-val is…